2012. november 30., péntek

Magyar szívvel, szenvedéllyel: Hunyadi János színes képregényen hódít tovább



 

„Vajon hány példánynak kell gazdára találnia ahhoz, hogy megjelenjen a sorozat következő darabja is?” – sóhajtott fel Petren Gábor barátom, a vérbeli gyűjtő, mikor hírét vette Bán Mór és Fazekas Attila képregénye tervezett, színes kiadásának. Az, hogy Mór népszerű Hunyadi-ciklusának első kötetéből, A hajnalcsillag fényéből készült, a Fülesben nagy sikerrel futó sorozat még az idén színes változatban is megjelenhetett, csakugyan kisebbfajta csoda, s az éppen nem égbeszökő eladásairól híres magyar képregény-piacra kilépő kiadó részéről nem is kockázat nélküli vállalkozás.

A kész képregény Fazekas mester munkaasztalán

A folytatás, s kicsit a magyar történelmi képregény jövője  is csakugyan attól függ majd, hogy miként fogadják majd az olvasók a kötetet. Miközben szerte a világon, Oroszországtól Franciaországon, Olaszországon, Hollandián, Belgiumon át az Egyesült Államokig, vagy épp a távol-keleti mangákig a történelmi téma újra és újra bizonyítja létjogosultságát és megújulási képességét, a hazai képregény sanyarú helyzete és a komolyabb vásárlói érdeklődés hiánya ennek a műfajnak sem kedvezett. 

A borítórajz eredetije

Egy igen népszerű, jelentős rajongótáborral rendelkező történelmi témájú regényfolyamból készült most képregény-feldolgozás. A forgatókönyvet maga a regény (képregény-dramaturgként is számos sikertörténetet „jegyzett”) szerzője készítette, a történetet Fazekas rajzai történelmi pontossággal, nagy részletgazdagsággal, erőteljes lendülettel és szép kompozíciókkal keltik életre - a mai kor követelményeinek megfelelő technika alkalmazásával, színesben.
A történet nyitó oldala: zord időkre, kemény emberekre emlékezve...

A színezés az ugyancsak sok hazai és külföldi kiadvány elkészítésében sikerrel közreműködő Horváth Henrik munkáját dicséri, aki viszonylag rövid idő alatt, igényesen oldotta meg a feladatot. Színkezelése dinamikus, a gyakran baljós eseményeket bemutató cselekményhez igazodóan sötét vagy éppen derűsen világos. Henrik munkamódszere (ahogy ő mondta) „pofonegyszerű”. 

Magyar szívvel, szenvedéllyel...

A vonalas rajz alá, külön rétegeken egyszínűre tölti ki az adott formákat. Lentről felfelé halad: háttér (talaj, ég, felhők, hegyek, stb.), tereptárgyak (épületek, fák, utak), figurák (ruha, cipő, nagyobb tárgyak) testszín, haj, apróbb részletek (szíjak, apróbb tárgyak, mintázat a ruhán…) – s ha mindez megvan, valamiféle harmonikus színvilág kialakítását próbálja meg, s ha ezzel elégedett, rétegenként kidolgozza a végső változatot.


Attila munkaasztalán sikerült lencsevégre kapni a borítórajz eredetijét is. A borító oldalterve, a tipográfia szépen illeszkedik a Hunyadi-regénysorozat köteteihez. Attila néhány olyan rajzot is készített ehhez kiadáshoz, melyek korábban, a Fülesben megjelent változatban még nem jelentek meg. Bán Mór (őszinte örömömre) engem kért meg, hogy a mű keletkezésének körülményeiről, hátteréről az alkotókkal készítsek képes interjút – szerkesztőként ezekkel egészítette ki a kötetet.

A folytatás immár csakugyan az olvasóktól függ. A Gold Book kiadónak hála, december negyedikétől igényes, szép kötet kerülhet a magyar képregény-rajongók karácsonyfája alá – 2013 pedig reméljük, meghozza majd a méltó folytatást is.