2012. november 14., szerda

Jégmezők lovagja – Alekszandr Nyevszkij képregényes emlékezete



 

Ismét egy évforduló, mely alkalmat ad némi képregényes összefüggések felidézésre… Ma 749 éve, 1263. november 14.-én hunyt el Alekszandr Jaroszlavics Nyevszkij vlagyimiri nagyfejedelem, az orosz történelem legendás alakja, az 1240-es teuton invázió megállítója, az ortodox egyház szentje - a „jégmezők lovagja”.


Mert hát mi, itt Magyarországon inkább így ismertük őt – Eisenstein 1938-ban készült, s a mozikban, iskolai előadásokon sokszor levetített filmje, az Александр Невский  magyar címe alapján. Mi, gyerekek elsősorban persze nem a művészi értékeket láttuk Eisenstein fekete-fehér alkotásában, hanem az akciódús jeleneteket. Mondanom sem kell, hogy ebben a harcban mindenki az oroszoknak drukkolt, s mikor a galád, gyermek- és anyagyilkos betolakodók alatt beszakadt a jég, az egész mozi harsányan együtt ünnepelt… 


A történet 2008-as orosz feldolgozása, az Igor Kalenyov rendezte Alekszandr – a névai csata (Александр. Невская битва) a magyar forgalmazásba sajnos nem jutott el, pedig egyike volt az új orosz filmgyártás epikus alkotásainak. A viszonylag kis költségvetésű mozi (nyolc millió dollárból készítették) ugyan a nagy, monstre csatajeleneteket nélkülözte, jeleskedett viszont a jellemábrázolásban, a bojárok intrikáinak s persze a fejedelem nagyságának, emberségének árnyalt ábrázolásában.


Vaszilij Jan azonos című „regényes életrajza” Csergezán Pál illusztrációival 1958-ban jelent meg magyarul, s ezt követően sok kiadást ért meg: utoljára a nyolcvanas évek elején adta ki a Móra. Magyarországon képregény – tudomásom szerint – nem készült Jan könyvéből, de túl sok más országokban sem: meglepő módon Oroszország is csak egy alkotással adózott nemzeti hőse emlékezetének.


Az 1990 után szárnyait bontogató új, orosz képregény (ahogy később aztán az animációs film is) szívesen fordult a történelmi témákhoz. Az orosz történelem hősei című sorozat első füzete 1991-ben Alekszandr Nyevszkij életét dolgozta fel. A forgatókönyvet Viktor Frolov és Oleg Jakovlev írták, a rajzokat Viktor Trofimov készítette. A 100 000 példányban megjelent album annyiban egyedi, hogy a szöveget orosz és angol nyelven egyaránt tartalmazta. 

 

A történeten – és az alkalmazott formanyelven – még erősen érződik az Eisenstein-film hatása. „Vegyes” technikájú képregény: képaláírásos és szövegbuborékos kockák váltogatják egymást. Trofimov rajzai itt-ott karikatúra-szerűek: bár tehetséges művész, ehhez a realista megközelítést igénylő feladathoz láthatólag nem igazán tud felnőni…

 

A második Paul Teng, a holland történelmi képregény nagyszerű rajzolója és Vladimir Volkoff 1994-ben készült Nyevszkij-feldolgozása volt. A finom, könnyű vonalakkal dolgozó Teng munkáiban maximális történeti hitelességre törekszik. Rajzai pontosak, részletgazdagok, hitelesek - egyedi hangulatot is közvetítenek. Volkoff forgatókönyve kicsit romantikába hajló, szerelmi szálat sem nélkülöző, de a történeti tényekhez ragaszkodó mese, sok látványos csatajelenettel – eszményi alapjául szolgálhatna egy újabb filmes feldolgozásnak.


Ben McCool és Mario Guevarra 2012 májusában megjelent albuma, a Nyevszkij: a nép hőse (Nevsky: Hero of the People) viszont tudatosan az Eisenstein-filmre építkezik. Ízig-vérig modern, mai képregény: Mario Guevarra rajzai erőteljesek, lendületesek, David Barron, Allen Passalaqua és Peter Panatzis digitális színezése a legtöbbször a kor hangulatához méltóan sötét képeket vibrálóvá, kicsit talán túlságosan is „neon-hatásúvá” teszi. 



Az alkotók kifejezett szándéka volt, hogy a mai néző számára, mai formanyelvet használva értelmezzék újra Eisenstein klasszikusának képi világát. Alig titkolt vágyuk, hogy munkájukkal egy új, monumentális történelmi filmhez adjanak inspirációt – s alighanem egy ilyen alkotás (persze nemzeti történelmünk valamely nagy alakjával) a magyar nézők szívéhez is könnyen találná meg az utat. Bán Mór és Fazekas Attila Hunyadija – melynek karácsonyra jelenik meg színes album-változata - szintén felkínálja ezt a lehetőséget – a magyar filmgyártáson múlik, hogy mennyire tud majd élni vele…