2012. november 15., csütörtök

Alaksza Tamás kézjegye is felkerült a magyar képregény dicsőségfalára




Kiss Feri nem csak fáradhatatlan krónikása, művelője a magyar képregénynek, de kétséget kizáróan a legnagyobb magántulajdonban lévő kollekcióval rendelkező gyűjtője is. Sok-sok évtizeden át gyarapított, nagy-nagy figyelemmel és szeretettel gondozott és pedáns rendben tartott archívumában minden, valaha megjelent magyar képregény megtalálható, s persze rengeteg, a képregényes alkotóktól származó más mű, relikvia is.

Fotó: yuyu

Cserhát utcai otthonában nem csak a régi fóliánsok, dossziék tömkelege kapott helyet, de a magyar képregénytörténet egyedi „emlékműve” is itt található. E dicsőségfal az évek során újabb és újabb alkotótársak, írók, grafikusművészek, neves szerkesztők rajzaival, baráti ajánlásaival gazdagodott – legutóbb, 2012. november 14-én a Pajtás legendás szerkesztője, képregény-forgatókönyv írója, a most 77 éves, örökifjú Alaksza Tamás aláírásával.

Fotó: yuyu

Bíró Feri, yuyu s jómagam vehettünk részt Feri vendégeiként az eseményen, amit hosszas beszélgetés „vezetett be”. Alaksza Tamás részese, előbb úttörő-riporterként, majd ifjú újságíróként, aztán tördelőszerkesztőként, szerkesztőként, rovatvezetőként és forgatókönyv-íróként aktív formálója volt a magyar sajtótörténet azon korszakának, mely egyben a magyar képregény aranykorát is jelentette. Legendás alkotók emlékét idézte meg, híres történetek születéséről árult el műhelytitkokat – felelevenítette nem mindennapi sajtópályafutása állomásait. 

Fotó: yuyu

Alaksza Tamás ma is dolgozik: regényt, kortörténeti dokumentum-regényt ír, s a beszélgetés végére az az érzésem támadt, hogy képregény forgatókönyv írásától sem zárkózna egészen el… Úgy legyen!