 |
A képregény hosszú utat tett meg
az újságos standoktól az egyetemi katedrákig. S nem csak őshazájában, az
Egyesült Államokban, de mindenütt a világon, ahol a huszadik századi
tömegkultúra részeként szociológiai, filozófiai, kulturális antropológiai s persze
művészetelméleti szempontból a társadalomtudományi kutatások homlokterébe
került. Magyarországon kisebb-nagyobb hullámzásokkal a hetvenes
évek végétől, a nyolcvanas évek elejétől folynak a képregény összefüggésében
dokumentálható társadalomtudományi kutatások. Míg a Rubovszky Kálmán és György
Péter nevével fémjelzett kezdeti időszakban magának az egyébként virágzó
műfajnak létjogosultsága volt a központi kérdés, ma legtöbbször a kutatók komplex
multikulturális jelenségként vizsgálják. Néha olyan irányokból is
odatalálnak hozzá, ami tényleg meglehetősen szokatlannak mondható. Nem is oly
régen egy germanisztikát tanuló fiatalember, Siklósi Gergely (briliáns
tehetségű, máris sok nyelven beszélő ifjú) a német
nyelvjárások összehasonlító elemzéséből írta diplomamunkáját. Ebben persze semmi különös
nincs – ám ő vizsgálódása tárgyául a stuttgarti Delta Verlag Asterix-képregényeit
választotta, melyek – a bécsi osztrákon kívül – még vagy húsz német és svájci
„mundartra” fordítva közölték a szövegeket – egy-egy népszerű epizódot akár
több különböző nyelvjárásban is...
 |
| A Füles újság közvetlen előzménye, a Füles szórakoztató naptár 1956 decemberében 200 000 példányban jelent meg. Az első években az olvasó általában rajzolt címlapokkal találkozhatott: a lap népszerű rajzolói felváltva kaptak megbízást elkészítésére - 1958 első számának borítójára épp Zórád |
Van azonban a képregénnyel való olyan tudományos igényű foglalatosság, ami Magyarországon mindezidáig nem sok eredménnyel büszkélkedhetett: a könyvtártudományi, közelebbről a bibliográfiai kutatás. Persze a gyűjtők mindig is számon tartották kincseiket, pontos és kevésbé pontos listák forogtak közkézen, sőt, elsősorban Kiss Feri és Bayer Antal jóvoltából a wiki.képregény.net oldalain egy komoly, alkotók, lapok, témák és események szerinti adatbázis on-line is rendelkezésre áll. Ha csak egy-egy történet megjelenési helyére, évére, alkotóira vagyunk kíváncsiak, itt többnyire megtaláljuk a választ – a sajtótörténész vagy a bibilográfus azonban aligha éri be ennyivel. Kiss Feri, az ország első gyűjtője évtizedek óta egy adatbázist is vezet, melybe minden valaha Magyarországon megjelent képregény felkerült. S nem csak a történetre vonatkozó „alapinformáció”, de annak „kiadói háttere” is: adaptáció esetén kinek a munkáját dolgozták fel, első megjelenése volt-e a történetnek vagy utánközlés, készült-e más alkotó közreműködésével másik változat is belőle, s a „triviák”: minden érdekesség, furcsaság, ami az adott sztorihoz kapcsolódhat. Mindez egy hatalmas, mindentudó excell táblába foglalva szerző, kiadvány és kiadó, cím, év s még megannyi szempontból való kereshetőségét biztosítva csak Feri számítógépén volt megtalálható. Nem maga számára gyűjtötte azonban ezeket az adatokat: hosszú évek óta kereste az útját bibliográfiái nyilvánosságra hozatalának. Méghozzá méltó körülmények között, azaz nyomtatott formában.
 |
| „Szívből remélem, ezzel teszünk
valamit azért, hogy elismertessük, a szocialista éra szegényes körülményei
között és utána is virágzott, virágozhatott hazánkban a képregénykultúra, a
Kilencedik művészet!” – írja a kötet szerkesztői ajánlásában Kiss Feri, aki a kötet első „forgatójával” a KKK szeptemberi találkozóján kapta kézhez |
Először azt is az Egyesült Államokban sikerült kimutatni, hogy a képregényes szak-bibliográfiák (azaz nem a kiadók, rajongók, hanem könyvtártudománnyal foglalkozó kutatók által szerkesztett gyűjtemények, mint például a kiváló michigani könyvtáros, Scott Randall képregény-katalógusai,könyvei) megjelenése ösztönzően hatnak a társadalomtudományi kutatásokra is. Egy on-line katalógus vagy elektronikus adatbázis lehet hasznos, még könnyen kezelhető is, a nyomtatott szöveg mellett azonban az állandóság és a papírra írt szó tekintélye áll. Kiss Feri is azt vallotta, hogy évtizedek munkájával összeállított bibliográfiáját nyomtatott formában kell az érdeklődő közönség rendelkezésére bocsátania. Méghozzá saját kiadásban, mert – talán mondanom sem kell – egyetlen kereskedelmi könyvkiadó sem kapkodott azért, hogy felvállalja Magyarország első képregény-bibliográfiáját. Feri osztott-szorzott: egy, minden hazai kiadványt átfogó, komplex katalógus több ezer oldalra rúgott volna – a finanszírozási lehetőségekre tekintettel csak több lépcsőben lehet megvalósítani a feladatot.
 |
| Kiss Ferenc és Szakács György a KKK 2013-as évzáró rendezvényén, Gyuri kezében immár a próbanyomat. A nyomdai kivitelezést Kertész Sándor vállalta magára |
A magyar képregény és a Füles neve elválaszthatatlan egymástól: a Füles több, mint fél évszázada folyamatosan közöl képregényeket, jóval több, mint háromszáz „nagy” folytatásos történet jelent meg idáig hasábjain. Kézenfekvő volt tehát, hogy a „Kiss képregény bibliográfiák” első köteteként az e lapban megjelent történetek katalógusa lásson napvilágot. Feri a gigászi munkához remek segítőtársat talált. „2012-ben ismerkedtem meg Szakács Györggyel, akinek bibliográfiai precizitása az én korrektnek vélt feldolgozásomon is túltett. Megemlítettem neki, szeretném, ha több, mint harmincévnyi kutatómunkámat egy – a képregényes közösség által kialakított – formátum alapján sajtó alá rendezné. Aztán, ha nyomtatott változatban megjelent a bibliográfia, „közkincsként” a netre is felkerülhetne: az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárába vagy a kArton Galéria honlapjára, ahová való.” – emlékezik vissza Feri.
 |
| A borítót Kroboth Jenő - yuyu - tervezte |
Gyuri ekkor már ugyancsak évtizedek óta foglalkozott a képregények gyűjtésével, digitalizálásával, s akinek lenyűgöző gyűjteményét magam is sokszor használtam e blog cikkeihez felhasznált illusztrációk forrásául. Hónapok megfeszített munkájával beszkennelte a kötetbe „bélyegképként” bekerülő képregény-oldalakat, illusztrációkat, Füles-címlapokat, kialakította az oldalak egységes arculatát, „átszedte”, tördelte az eredetileg excellben létező szövegeket – aztán a tökéletességre törekedve mindig talált a már elkészült munkán valami javítani valót. A Fülesben valaha megjelent minden – hosszabb és rövidebb – képregény bekerült a bibliográfiába s – mint Szakács György elmondja – ezekből három csoportot alakítottak ki.
 |
| Legendás képregények, legendás alkotók - 56 év magyar képregényes emlékezete. |
„Az első a jellemzően
folytatásos, vagy önálló kiadványként megjelent, legalább ötven képkockából
álló képregény volt. A másodikba az ennél rövidebb, de legalább egy oldalas
képtörténeteket, a harmadikba pedig a még ennél is rövidebb, gyakran csak egy
poénra épülő képsorokat tettük. Alsó határként a három képkockát jelöltük meg.
Ugyancsak a harmadik kategóriába tartoznak a reklám- és rejtvény-képregények.”
– foglalja össze a szerkesztés alapkoncepcióját Gyuri. Minden
történethez egységes, a kiadványt, a megjelenés évét, lapszámát tartalmazó, egyedi
azonosító szám került, s nem hiányozik a kötetből a minden alkotót felsoroló
névmutató és minden tételt magában foglaló címmutató sem. A Kiss magyar
képregény bibliográfiák első kötete, a Füles 1957-2013 novemberre
elkészült, s immár megjelenés előtt áll. A KKK januári rendezvénye - melynek Feri a Képes biblió/Biblio Comixerum munkacímet adta - az Örökmozgóban, január 30.-án 18
órától lesz megtartva - a bibliográfia ezen kerül először a nagyközönség számára bemutatásra. A gyűjtők számára a kötet 2014 tavaszán, a Képregénybörzén lesz hozzáférhető.
