Emlékezetes volt 73 televíziós Szilveszetere…
Kitett magáért a tévé, hozta a kedvenceket: műsort vezetett Vitray
Tamás és Szegváry Katalin, fellépett Alfonzó és Bárdy
György, a Mikes-Somogyi páros és Brachfeld Siegfried, énekelt
és mókázott Koós János és Hofi, s persze a nyolcvan éves Honthy,
aki …
Kellett is a szívmelengető
élmény, mert 1974 januárja nagy hideggel és havazással kezdődött: a Tisza
felső szakaszán már 25 kilométeresre hízott a jégtorlasz. A szocialista
építőmunka vonatkozásában azonban az év határozottan kedvező előjelekkel
indult. Barcson parkettagyárat adtak át, épülőben volt már az évente
2500 új lakás előállítását majdan lehetővé tevő veszprémi házgyár, s enyhültek
a pedagógusok terhei is: az egy tanárra eső diákok száma országosan immár 16-ra
csökkent. Megtartotta első ülését a minisztertanács: napirendjén a
minőségszabályozás és a lakáselosztás kérdései szerepeltek. Január 4-én megvolt
az év első lottóhúzása: a nyertes számok a 10, 23, 41, 54 és a 75 voltak.
Ítélet született a „facsemetés milliomos” ügyében: a galád ügyeskedőt a
bíróság példás büntetéssel, három év szabadságvesztéssel sújtotta. Az éves
termelés növekedését 1974-re az év elején a szakemberek 7-8 %-ra
prognosztizálták, s biztosítottnak látszottak a kiegyensúlyozott ellátás
feltételei. Az építőipar erre az évre 85 400 lakás átadását ígérte.
Az első hét hazai slágerlistáját
a Magyar Ifjúságban az LGT vezeti Barta-Adamis dalával, a Vallomással.
73-74 legnépszerűbb hazai zenekara tagadhatatlanul az LGT, mely a Magyar
Hanglemezgyártó Vállalat összesítése szerint az együttesek versenyében a Bergendy
és az Omega előtt elsőként végzett. Az előadóművészek legnépszerűbbike Koncz
Zsuzsa (275 501 pontot ért el, bármi után is számolták ki azt), őt Korda
György és Zalatnay követi. Koncz most is ott van a
slágerlistán: Szörényi-Bródy dalával, a Hé, mamával (aminek német
változata az NDK-ban is igen-igen népszerű lett) ő a második helyezett – a
harmadik az Omega, a Hazug lánnyal. Új a slágerlistán a Dal az
ártatlanságról: a 73 szilveszterén alakult Fonográf megkezdi rövid
menetelését a csúcsra…
A korabeli ifjúság – mint jómagam
– vasárnap 10.30-kor oda cövekeli magát a rádió elé, ahol Komjáthy György „nyomja”
a Vasárnapi koktélt (innen lehet jó minőségben magnóra venni a számokat), hét
közben meg Cseke Lászlót és Bárd Istvánt hallgatja a Szabad
Európán, hogy azért az újdonságokkal is képben legyen. S persze a magyar nyelvű novi
sad-i rádió Futótűz című fergeteges műsorát, melynek a mottója ez volt: „Inkább
hallgass Futótüzet, mintsem kergess futó szüzet!” A popzenében Európa (mi is) ekkor még leginkább az angolokhoz, s
különösen a New Musical Express sikerlistájához igazodik. Itt a hónap
első két hetében a The New Seekers vezet (You Won't Find Another Fool
Like Me), a hó közepén Leo Sayer (The Show Must Go On) a hó végén
azonban berobban a Sweet a Teenage Rampagne-al…
Valós helyszínek, kitalált történet, magyarbarát bolsevik...
A magyar képregény-történetben – tudomásom szerint – egyetlen munkájával
hagyott nyomot: 1960-ban Endrődi István a Füles számára adaptálta
A vígszínházi csata című regényét. Mint a Men in Blackben a
feketeruhások kalandjait feldolgozó tévésorozat, az író elmesélt egy csatát,
ami a valóságban meg sem történt, a rajzoló pedig történelmi hűséggel
leportrézta az alakokat, akik meg sem születtek, soha... Mindez nem cáfolja a könyv nyitó Sztálin-idézetének
örök igazságát: ,,Nincs az a vár, melyet a bolsevikok ne tudnának bevenni!” –
hisz voltaképp ez a kitalált, imaginárius várakra és a kitalált, jóságos magyarbarát
bolsevikokra (mint Guszev kapitány) is vonatkozik…
Drahota Andrea és Bitskey
Tibor az év első magyar filmjében
Nyílhegy és aranyöv. Korhatár
nélkül megtekinthettük.
Sólyom a sasfészekben - akcióban a reakció
Az Állami Hangversenyzenekar –
Ferencsik János karnagy irányítása mellett – az NSZK-ba utazott, Fischer
Annie pedig nagy sikerű versenymű estet adott a Zeneakadémián. Ágay
Karola és a gitárművész Szendrey-Karper László szovjet
turnéról tér haza. A tévé nagy sikerrel
vetítette a Sólyom a sasfészekben című sorozatot. A mozinézők nyilván ezért
nem tolongtak, hogy megtekintsék Szultan Hodzsikov színes, szélesvásznú
szovjet filmjét, a kazah Rómeo és Júlia szerelmi történetét, a Nyílhegy
és aranyöv című monstre alkotást. Bemutatták a Szent-Györgyi Alberttel
készült riportfilmet, az Európa Kiadó két kötetben megjelentette az
orosz dráma klasszikusait, Aragon: Kommunisták című művét, a Helikon
Heinrich Heine verseit… Az év első magyar premierje A szerelem
határai, mely a falura került fiatal védőnő (Drahota Andrea) és az
ott dolgozó körzeti orvos (Bitskey Tibor) mélyen emberi történetét
beszéli el. Pest Bejárt-lázban ég: a francia mester balettjeit magyar
művészek tolmácsolják. Sztravinszkij Tűzmadarának
főszerepében Markó Iván lépett színpadra.
Metzger Mária és Róna
Viktor Béjart egy balettjében
A klasszikus magyar képregény -
bárki, bármit is állít – a politika kiszolgálása tekintetében sohasem volt
annyira szolgalelkű, mint például az ötvenes-hatvanas években az amerikai. Más
útja nem lévén, a hatalom nyomvonalába szegődött, illő arányban és mértékben
foglalkozott polkorrekt témákkal, de olyan direkt propaganda-eszközzé sosem
vált, mint az ötvenes években a diafilm: erre a konszolidált Kádár-rendszernek
már nem volt szüksége. A politikai-ideológiai lapok szerkesztői inkább az „áthallásos” témákkal kedveskedtek a kultúra pontentátjainak.
A történet ugyan nem szűkölködött a látványos akciókban...
Mint a Magyar Ifjúság is… Alighanem
az 1973 szeptemberi Pinochet-puccs (amit a szocialista tábor
természetesen heves tiltakozásokkal ítélt el) adta az ötletet Cs. Horváth
Tibornak, hogy gyorsan megírja egy, a húszas évek Dél-Amerikájában, Paraguayban
játszódó történet forgatókönyvét. A történet középpontjában a frissen
felfedezett olajmezők kitermeléséért folytatott, a Bolíviával helyi
háborúhoz vezető küzdelem állt, melynek igazi nyertesei persze a szálakat
mozgató imperialisták, a nyugati olajkonszernek vezetői voltak.
... a spoileres cím miatt azonban a végkifejlet tekintetében nem nagyon akadt izgulni valónk.
Főszereplője,
Luis Torres szabadság- és akcióhős, aki inkább a nép javára használná fel
a föld kincseit. Annak rendje-módja szerint el is bukik: a lap 74 januári
számában magasztos (de meglehetősen unalmas) küldetése a kivégzőosztag golyói
előtt véget ér. Az imperialisták, elvtársak, bizony már csak ilyenek.
A rendszer jelképe lehetne - Lady
Konszolidácia diktálja a divatot
Január 8-án magyar-szovjet
külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek. A szénbányászat erre az évre 26,6
millió szenet ígért az iparnak és a lakosságnak. Miközben a lapok arról
cikkeztek, hogy a tőkés országokat megosztja az energia-válság, s Nixon elnök
tárgyalásokat javasol, Párizs pedig már készül a várható gazdasági
nehézségekre, itthon az energiaipar a kőolaj-feldolgozás 9 %-al, a hazai
földgáz kitermelésének 10-12 %-al való növekedését prognosztizálta. Nem kevesebb,
mint 10 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből a vegyipar beruházásaira,
negyvenhét milliárdot szociális- és egészségügyi kiadásokra (ebből 1,8 milliárdot a
nyugdíjak emelésére), de jutott pénz a bakonyi kirándulóhelyek fejlesztésére
is. A hónap sikertörténete: egy jehovista családból származó fiatalember
„szabadulása a sötétségből” – a közben derék kommunistává vált hitehagyott
egyenesen a tanácselnökségig vitte. A televízió végre műsorára tűzi a kor egyik
legnépszerűbb színházi előadását, a Pesti Színház Adáshibáját. A sci-fi
rajongói a Solaris című szovjet filmben találhattak igaz gyönyörűséget: Tarkovszkij
alkotása ma is lenyűgöző, ma is gondolkodásra késztet.
Solaris. A kutatóállomáson
megelevenedő emlék-alakok. Balról: Natalja Bondarcsuk
A lakossági betétállomány 62
milliárd forintra szaporodott. A megfáradt dolgozó dúskálhatott a
kikapcsolódási lehetőségekben: miközben a Pentagon kémei a Fehér Ház
körül settenkedtek, az amerikai kommunisták pedig lapjuk, a Daily Worker ötvenedik
születésnapját ünnepelték - nyilván - borzasztó kapitalista elnyomás alatt, idehaza
Pécsett, a Nádor Szállóban (teljes ellátással) 390 forintért másfél
napig lehetett dőzsölni. A Ráckevére szervezett disznótoros túra
(útiköltséggel) azonban már 77 forintból megoldható volt… Az ország legjobb
szállodáiban ekkor egy éjszaka 160 forintba került. Akadt olyan is persze, aki
máshol kereste a kikapcsolódást: erőszakoskodó nyugdíjasokat és telefonok
fosztogatóit ítélte el a bíróság. A pesti utcákat száznál több hómunkás és sok-sok
gép takarította, szerencsére azonban a hó közepén megkezdődött az enyhülés, ami
azonban - a KÖJÁL szerint - nem hozta magával az influenza-járványt.
Bemutató a Vígszínházban: Csehov
Cseresznyéskertje
A dohányosokat hirdetések
bátorították arra, hogy kedvenc cigarettájukat csakis Kálky-szipkából szívják – 21 forintért bárki megvehette a
trafikokban. De nem az egyetemi felvételiben reménykedő 50 000 érettségiző
diák. Az új felvételi rendszer szerint száz jelentkezőből 30-40 kerülhetett csak
be az egyetemekre, a sztárszakokon óriási volt a túljelentkezés (a jogi karokon 400
%-os, az orvostudományi egyetemeken 247 %-os, az állatorvosin 343 %) – miközben
a tanárszakokon és a művészeti felsőoktatásban „alig” tízszeres. A Műegyetemre
már 17 pont alatt be lehetett jutni (az orvosira 18,07 kellett, az óvónőképzőre 14,18 elegendő volt), ám sok mérnökkaron még így sem sikerült teljesen
feltölteni a létszámot.
1974-ben elszoktunk már ettől...
A Pajtásban is véget ért
egy képregény: a lengyel testvérlap, a Wsiat Mlodych nyomán (az eredetire való utalást Kósa Pál barátom találta meg) készült A
fekete lovagok kora. A rajzokat Szitás György alakította a magyar változat számára át. A történet
Kopernikusz életéről szólt, s az akkor már elkényeztetett magyar olvasó számára
meglehetősen furcsán hatott: a rajzokhoz nem tartozott szövegbuborék, a
viszonylag terjengős, egyes képekhez tartozó leírások a lapoldalon kaptak helyet.
... aztán érte a Pajtást ennél a történetnél nagyobb szégyen is. Igaz, nem sok...
Ami helyette jött, nem tartozott a magyar képregény csúcsteljesítményei közé. Murányi-Kovács
Endre több kiadást megért ifjúsági történelmi regénye, A Garibaldi
dobosa adaptációját Alaksza Tamás készítette el (ezzel rendben is
volt minden), a Török Pali kalandjainak emléket állító rajzokat azonban
– Zórád után, szabadon - Donáczi Tibor. Borítson a történet emlékére jótékony fátylat az idő
– később, Feyér Balázzsal aztán érte a Pajtást még nagyobb szégyen is.
A Madáchban próbálni kezdik A névtelen levelek című darabot
Január második fele is csak jó
híreket hozott. Befejeződött a bútoripar rekonstrukciója: a gyárak 12 %-al több
bútort ígértek, Budapesten pedig már nyitás előtt állt az első Domus Áruház.
Dübörgött a föld a tégla-és cserépipar diadalmenete alatt: tíz év alatt
huszonhat új gyár megépítésével ez az iparág is teljes rekonstrukción esett át.
Villamosipari beruházásokra 6,7 milliárd forint jutott: ennek egy jelentős
részét már a paksi atomerőmű megkezdett beruházása emésztette fel. Végre kis
méretben is készülnek majd a konfekcióruhák, adta örömhírül a textilipar, a
Minisztertanács pedig – ugyanazon ülésén – megtárgyalta a társadalomtudományok
helyzetét s bölcs intézkedéseket hozott az épületek tűzvédelmi korszerűsítése
érdekében. Országszerte pártnapok kezdődnek: napirenden „szocialista munkánk
időszerű kérdései”. Az – a sajtónak hála - pártnapok nélkül is kiderül, mi
foglalkoztatja a kapuvári kommunistákat. Lehetne más, mint az üzemi
demokrácia fogyatékosságai? Ugye, ugye… Ami nem: a lakáskérdés. Ebben a
városban ugyanis sok-sok lakás épül…
Polimer - egy sikerült
magyar márka. Az akkor vásárolt kazettáim négy évtized után is lejátszhatók…
Az időjárás viszont sehogy se nem
akar elvszerűen viselkedni: miközben január 19-én Sopronban plusz öt
fokot mérnek, Debrecenben mínusz 15 fokot mutat a higanynak az ő szála. Az
enyhülés azonban lassan áthúzódik az ország középső és keleti részeire is.
Bizony nem bánja ezt a kiskereskedelemben dolgozó szocialista brigádok
160 000 tagja, akiknek áldozatos munkája révén 6,5 %-al nőtt a boltok
forgalma. A maga részéről a kozmetikai ipar is mindent megtesz ennek érdekében:
a közkedvelt BAC sprayből 650 000 darabot, fogkrémből 21 millió
tubust, szappanból pedig 9000 tonnát tervez ebben az évben átadni a
kereskedelemnek. Újdonság: a tutti-frutti ízű gyermekfogkrém, mely Gabi fantázianév
alatt kerül majd forgalomba. Az édesipar is csak cuki hírekkel szolgál: előző
évben több, mint 10 ezer tonna cukorkát, kekszet, kakaóport – összesen 760 féle
édességet – állított elő. Atyám révén (épp ekkoriban diagnosztizálták
a cukorbetegségét) minket is közvetlenül érintett, hogy – az egyéb tételek
emelése mellett - 1974-ben 430 mázsa diabetikus csokoládé átadására is
számíthattak a kereskedők.
A Nagyszállóban akkor
ennyibe került a pihenés.
Épül-szépül Budapest. A főváros
1974-ben 15 milliárd forinttal gazdálkodhat – jut ebből Erzsébeten
óvodára, az Árpád úton az Újpestet Rákospalotával összekötő
felüljáróra, 150 millió a közvilágítás korszerűsítésére. Húszezer új
telefont kötnek be, de 140 000 budapestinek még tovább, türelemmel kell
várakoznia. Ha közben betérnek a HungarHotels által üzemeltetett Royalba,
5,20-ért ehetnek egy bablevest virslivel, egy székelygulyást 14,90-ért, 15,80-ért akár már rántott bordát is kaphatnak (házi csalamádéval!). Persze van,
akinek semmi nem elég. Mint például a letenyei benzinkutasoknak, akiket
különösen nagy kárt okozó (egészen pontosan 638 000 Ft-os) sikkasztás miatt
ítélnek el 5-6 éves szabadságvesztésekre. A szemérmetlen nyerészkedők névértéken
alul vettek a Deák elvtársnő vásznánál nem jobb sofőröktől
üzemanyagjegyet, a különbözetet pedig a kútnál saját zsebre kiárulták. Rossz
karma – pedig a tankolni kívánó járművek száma egyre szaporodik. 74-ben
80 000 új személygépkocsi behozatalát ígéri a Merkúr. Bemutatja a
tévé a Zalatnay Cini főszereplésével készült Nyári kalandot, Gyárfás
Endre tévéjátéka Puskás Tivadarra emlékezik, Vitray Ötszemközt
című műsorában egymásnak adják a kilincset a celebek.
... és mindig ők nyertek. Vajon hogy csinálták? Felül Magyar Ifjúságban napvilágot látott első, alul a Pajtásban és a Fülesben megjelent felújított változat. Közte a színezett német - ennek forrását ugyancsak Kósa Pál barátom osztotta meg velem
Budapestért azért még 1944-45-ben harcolni kellett.
Csillik Gábor 1974-ben Csepel rendőrkapitánya: 19 évesen
azonban tagja volt annak a híres partizán-egységnek (no, nem volt sok), mely a budapesti
Harminckettesek terén felrobbantotta a nyilas Hűség Házát, majd később
a Metropol szállót, az SS-ek kedvelt tanyáját (19 német tiszt halt meg ebben
az akcióban).
Emlékiratainak (Budapestért harcoltunk) képregény-változata komoly
karriert futott be a magyar lapokban: Zórád rajzaival három alkalommal
is megjelent: eredetileg a Magyar Ifjúságban, majd – némileg átrajzolva
és felújítva – a Fülesben és a Pajtásban is. Az oroszul tanuló
nebulók épülésére aztán bekerült a Képes Nyelvmesterbe is: a januári
szám olvasói jócskán átszabott, orosz nyelvű változatának egyik
folytatásával találkoztak. A történet színezett lapjai az NDK-ban láttak napvilágot.
Pöttyös Panna együtt nőtt fel a szcializmussal
Az amerikaiak által levezényelt Pinochet-puccs
miatti felháborodásunk nem csitul: bátran követeljük Luis Corvalán,
a chilei kommunista párt főtitkárának szabadon bocsátását. Vietnamban eljött
a béke, de a sok évig tartó háború nagy pusztítást hozott: a magyar dolgozók
tömegei ajánlják fel, hogy (szombatonként) rendkívüli műszakokat teljesítenek
az ázsiai ország megsegítésére. Az állami- és pártvezetők szinte állandóan úton
vannak. Van, aki – mint Brezsnyev elvtárs – messzire: a hideg moszkvai
télből Kubába látogatott, ahol másfél milliós tömeggyűlés köszönti őt. Van, aki
közelebbi céllal kell beérje: Biszku elvtárs a IV. kerületi munkásőrök
workshopján (dobtárazás, raktározás a Bunkócska eléneklése) vesz részt. Az UNESCO örömhíre: Lenin a világ
legolvasottabb szerzője! A halhatatlan Iljics műveit (január 21-én emlékezett meg a
haladó világ elhunyta 50. évfordulójáról) 125 nyelven, 63 országban adták ki –
egyedül a szocialista országokban 3024 alkalommal. A jó olvasmányhoz jó falat
is dukál, s ebben sincs hiány: a szövetkezetek 5,3 millió hektáron gazdálkodnak
(az összes földterület 57 %-a), az enyhe tél kedvez a vetésnek (jól telelnek az őszi
vetésű növények), Gyulán pedig nem csak új vágóhíd épül, de új
kolbászüzemet is avatnak. Hab a tortán: devizahelyzetünk szilárd,
kiegyensúlyozott, az árszínvonal növekedése pedig az év során várhatóan a 2
%-ot sem éri el.
Divat – csak fiataloknak
Mégis vannak nyughatatlan
emberek. Mint például az a 31 éves technikus is, aki Zsiguli márkájú
személyautójával 161 kilométeres óránként sebességgel robogott át a fővároson.
Akciója nagy megütközést keltett: no nem a sebesség miatt (yeah, a szovjet technológia, pakidzsban kaptuk a munkaversennyel meg a kommunista szombattal,
you know), hanem az illető felelőtlensége folytán. A bölcsészekkel mindig baj van:
74-ben sem volt másként. No, nem holmi szabadegyetemek meg illegális
olvasókörök, netán a Bajza utca és a Hősök tere közti, kis földalatti szervezkedés miatt - ki gondolt volna ekkor még ilyesmire? Egy Kovács Iván nevű
– nyilván nem angol szakos - egyetemista nyilvános hirdetésben keresett go-go görlöket induló shaw
műsorához - célja az első hazai beat-balett „kiállítása” volt. Hogy viszi e majd
valamire eme derék ifjú az impresszáriói pályán, vagy inkább őt viszik – még a
jövő titka. Mint ahogy még minden - kár lenne tehát pont ezen idegeskedni… S ha mégis? A méltán híres magyar gyógyszeripar ékköve, a Kőbányai
Gyógyszerárugyár kiváló nyugtatókkal is szolgálni tudott – s bár termékei 80
%-át ekkor már külföldön értékesítette, az itthon maradt 20 %-ból a lakosság igényeit simán
ki tudta elégíteni…
A fényképes illusztrációk
forrásai a korabeli lapok – a korabeli nyomdaszínvonalon. A képregények Kiss
Feri, Szakács György és Varga Emil digitális gyűjteményéből valók.