Sokféle stílussal, feldolgozási
móddal, művészi megközelítéssel találkozhattunk – hisz mint az elmúlt évtizedek
során a képregényben minden, a történelmi „zsáner” is sokat változott. A magyar
alkotóknak nincs mit szégyenkezniük: a Zórád, Korcsmáros, Sebők, Friedrich
nevével fémjelzett, magas művészi igényességgel és a hiteles ábrázolásra való
törekvéssel jellemezhető „magyar iskolát” a nyolcvanas évektől Sarlós Endre,
Fazekas Attila, Vass Mihály, Dönti Károly vitte tovább. A történelmi témák
iránti érdeklődés más, magas képregényes kultúrával rendelkező országokban is
megmaradt: bár az új kiadványok tekintetében élen a francia nyelvterület áll, sok
kiváló alkotás született az Egyesült Államokban, Japánban, Olaszországban is.
|
Az egyik leghíresebb, sok
nyelven megjelent feldolgozás a Classic Illustrated 1950. évi 78.
számaként megjelent változat volt. Bár későbbi amerikai kiadások már két
különböző, látványosabb borítórajzzal kerültek az olvasókhoz (és saját borítót
kapott az angol és amerikai változat is), a silányan megrajzolt történet
változatlan maradt. |
Az 1412.
január 6.-án született Jeanne d’Arcnak, Franciaország védőszentjének
történetét az elmúlt évtizedekben igen sok képregény örökítette meg. Művészi
színvonaluk, a téma felé való közelítésük persze igen eltérő képet mutatott.
Volt köztük jámbor és ájtatos, istenfélő és egyházellenes, történelmileg
pontatlan és a tényekhez messzemenőkig ragaszkodó, film alapján készült és
történelmi regényre alapozott, mesterien megrajzolt és kutyaütő feldolgozás.
|
Victor de La Fuente
rajzain a francia történelem nagy pillanatai hihetetlen részletgazdagsággal
elevenedtek meg |
Számomra a legkedvesebb
persze a Korcsmáros Pál és Cs. Horváth 1969-es változata, szakmailag
legjobban azonban alighanem a Larousse Franciaország történetét 1977-ben
képregényes formában feldolgozó sorozatának 9. kötetében a Victor Mora
forgatókönyve alapján, Victor de La Fuente felülmúlhatatlan rajzaival
készült epizód sikerült.
|
1997-ben a John Wagner
szerkesztette Mártírok Nagy Könyvében Jeanne történetét Collen Doran rajzai
keltették életre |
A történelmi miliő, különösen a
kora középkor a modern képregény egy másik, igen jelentős olvasói bázissal
rendelkező vonulatára is komoly hatást gyakorolt. A mágikus-misztikus elemekkel
átszőtt, harcosokkal, harcosnőkkel, boszorkányokkal és varázslókkal
benépesített fantasy már nem kötődik konkrét térhez vagy időhöz. Emberfeletti
vagy túlvilági erővel rendelkező hősei azonban sokszor valós, ténylegesen élt
történelmi alakokhoz köthető archetípusok kivetítődései.
|
Jacques Martin és Jean
Pleyers saját hősük, Tristan és az orleans-i Szűz életútját
kapcsolták össze 1999-ben megjelent történetükben |
A két világ között sokszor aztán
eltűnik minden határ: a japán és dél-koreai mangákban a legenda, a mítosz és a
történelmi emlékezet eggyé olvad, az amerikai képregényben hős varázserővel
rendelkezik, forgatja a boszorkányok kardját vagy halottként uralkodik az élők,
élőként a holtak serege felett.
|
Lady Death és a Witchblade
világának pallossal igazságot osztó, páncélos szüzei és a Jeanne alakja
közötti kapcsolatot maguk az alkotók is sokféle lehetséges módon igyekeznek
kihangsúlyozni |
A
Szűz, s különösen személyisége erotikus kisugárzása számtalan huszadik századi művész fantáziáját mozgatta meg. Megrajzolta-megfestette őt
Alphons Mucha, Geroge Melies és Milo Manara, 1998-ban szoborba álmodta a kortárs művész,
Michel Coste. Egy kortól sem lehet elvitatni azt a jogot, hogy értelmezze, s újra értelmezze őt. Akár szex-istennőt is kreálhatnak belőle - láng- vagy krómpallosú démont, akinek a szenthez már kevés köze van, annál több viszont a huszonegyedik század virtuális világainak mítoszaihoz, a fantasy és a játékprogramok hőseihez.
|
Angyal rúzzsal, glóriával - Jen Broomall kortárs interpretációja |
Ezek után persze nem meglepő, hogy
Jeanne d’Arc alakját
napjaink képregény alkotói is szívesen dolgozzák fel ebben az új szellemiségben. A
Jeanne alakját megidéző,
Tom Hutchison által írt legújabb, 2012. novemberében kezdődött sorozatban a mennybe került hősnő különleges küldetésre indul:
Mária
Magdolna lelkét kell kimentenie a poklok fogságából.
J. B. Neto és
Oren
Kramek képein az
orleans-i Szűz krómacélból készült szárnyakkal,
hidegen erotikus
steampunk angyalként lép elénk, s küzd meg a pokol
ördögeivel.
Hogy küldetése sikerrel jár-e, az ez után megjelenő befejező
részekből derül majd ki – de hisszük, angyalként sem vallhat kudarcot a lány,
aki egykor
„Utánam, aki férfi!” kiáltással vezette csatába a francia
hadakat…