2012. május 12., szombat

Mikrobi visszatér?

Minden Mikrobi-rajongónak az ismert Univerzumban - és túl azon...

1969 júliusában Mikrobi és a holnaplátók címmel új, tudományos-fantasztikus rádiósorozat kezdődött a Magyar Rádióban. Szerzője Botond-Bolics György (sz. 1913), a Móra kiadónál az ötvenes évek végétől  megjelenő első magyar sci-fi regényciklus írója, rendezője László Endre volt.  

Gugi Sándor, 1960
Botond-Bolicsról a Magyar Scifitörténeti Társaság honlapján találunk egy rövid méltatást. A jogot végzett, majd mérnöki oklevelet szerzett fiatalember 1960-ban lett a szakszervezeti kiadó, a Táncsics szerkesztője. A Táncsics és a Művelt Nép sok éven át kitartó közös vállalkozásába, a munkahelyeken beszerezhető „fekete-fehér” előfizetéses könyvsorozatba ő „csempészte be” a sci-fi műfaját. Írt műszaki szakkönyveket, tudományos-népszerűsítő kézikönyveket és útmutatót a Volkswagen gondozásához. Utolsó könyve, az Orbitron-terv halála (1975) után több, mint egy évtizeddel jutott csak el az olvasókhoz. Legismertebb „műve” mégis alighanem Mikrobi volt, akire legtöbben persze nem a rádiójátékokból, hanem az 1975-ben indult rajzfilmekből emlékeznek. Pedig hát a rajzfilmnek nem sok köze volt a sok éven át igen népszerű rádiójátékhoz...

Sebők Imre, 1964
1969 a magyar sci-fi történetében feledhetetlen esztendő volt. Egy évvel korábban mutatta be a televízió az első – még hozzá kapitalista! – tudományos-fantasztikus sorozatot, az Oriont – a történet képregény változata ekkor már a Pajtásban volt olvasható. A Fülesben ekkor fut Kuczka története alapján, Zórád rajzaival A négy békeszerető földlakó. A Táncsics-Művelt Nép sorozatban megjelenik a Kulin-Fábián (Q. LYN G. – F.A. BIAN) szerzőpáros Az ellentmondások bolygója című könyvével együtt Botond-Bolics elgondolkodtató regénye, Redivivus tüzet kér.  Asimovval - A halhatatlanság halála -  elindul a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozata – a rádióban pedig Mikrobi.
 
Gugi Sándor, 1966
Akiért – nyugodtan mondhatom – egész generációnk lelkesedett. A harmadik évezred vége felé játszódó sorozat – ez akkoriban aligha tudatosult bennünk - érdekes jövőképet rajzolt. A főszereplők közül többen – Igor kapitány, Irina asszony – jó szovjet emberhez méltó neveket viseltek. Botond-Bolics nyilván úgy spekulált, hogy  kultúrpolitika cenzorai egy ifjúsági rádiójáték-sorozat iránt a szereplők listájánál mélyebben nem fognak érdeklődni, s ennyi elég is ahhoz, hogy megállja a politikai korrektség próbáját – igaza lett.

Sebők Imre, 1964
Pedig a Világállam, amit a szerző az egy évezreddel későbbi jövőbe képzelt minden volt, csak szocialista nem. Lakói – kötelességtudóan – ugyan a standard világnyelvet, az eszperantót beszélték, vezetői humanisztikus elveket vallottak, ám a háttérben egy XVIII. századi birodalmi és gyarmati ethosz állt. A történet kezdetekor tizenéves ikerpár Edda és Mark „kezi'csókolmmal” köszön Apukának. Szüleik, Mikrobi alkotói - Maronék - felvilágosult, nemes lelkű és jó indulatú Nagy Fehérek a vadak (mindenféle földön kívüli lények) között. Mindenható urai robotjaiknak, akik illő módon alázattal „gazdának”, „uramnak" szólítják őket. A történet azonban kellően szórakoztató, fordulatos és izgalmas volt ahhoz, hogy nagyobb fejtörés nélkül is lebilincseljen bennünket – s egyben sokakban felkeltse az érdeklődést olyan régi és új tudományok iránt, mint a csillagászat, az asztrofizika, az asztronautika vagy éppen az exobilógia.

Korcsmáros Pál, 1966
És ez az elkötelezettség tartósnak bizonyult: Mikrobinak oly sok évtized után is szép számmal vannak rajongói. Próbáljuk összegyűjteni a sorozat epizódjait, rekonstruálni a történetek sorrendjét, a stáblistákat, a csak az igazi fanok számára fontos részleteket. És kitalálni, milyennek álmodhatta meg Botond-Bolics a történet szereplőit – az embereket, az űrhajókat, az idegen bolygók szülötteit, s persze magukat a változatos helyszíneket.

Endrődi István, 1973
Botond-Bolics a kor itthon jellemzőnek mondható „sci-fi látványvilágában” gondolkodott – nem is tehetett volna másként. Az űrhajó ekkor még űrrakéta volt, mely nem csak a csillagok között szállította utasait, hanem landolni is tudott idegen bolygók felszínén. A belső formák íveltek, lágyak, a műszerek, gépek kezelő felületén tárcsákat és kallantyúkat látunk, a képernyők a Tisza vagy Kékes televíziók képcsöveinek sokszorosra nagyított változatai. Zórád, Gugi, Korcsmáros, Sebők és Endrődi korabeli illusztrációi bepillantást engednek ebbe a világba - minden eredetiségre törekvő ábrázolásnak ehhez a látványhoz illik  igazodnia. És a sorozat tényeihez, persze. 

Az első vázlat: Edda és Mark itt még „civilben”, inkább csak a Mikrobihoz való arányosítás miatt kerültek a képre.
Mikor elhatároztam, hogy megpróbálom – rajzban – újra életre kelteni a történet alakjait, olyan utalásokat, leírásokat kerestem az egyes epizódokban, melyek segíthetik megjelenítésüket. Mikrobi, a csupaagy mikro-roboter kicsi – „kis gazdáinak” a derekáig sem ér. Hat „csápja” van, melyekkel bármely felszínen könnyedén képes mozogni. Vízálló, tehát szigetelt – bár a nedves közeget nem szereti. 

Kicsi, bogárszerű, sokat beszél – és a mienk… Fej, a jellemző receptorokkal és optikai szenzorokkal, két fogó- és négy támasztócsáp, melynek pihenő állapotban éppúgy biztosítani kell, hogy a test súlypontban maradjon, mint mozgás közben
Fején két fül – hang-érzékelő fonoreceptorai. Kenyéradó gazdám, a Műegyetem szelleme arra kötelez, hogy a műszaki tényeket se hagyjam figyelmen kívül – ahogy a mérnöknek is igen kiváló Botond-Bolics sem tette. Mikrobi hexapod robot, melynek sajátos felfüggesztése és mozgása van, ezért aztán a csápok egyes részelemei sem kapcsolódhatnak akárhogyan egymáshoz. És persze még egy képzeletbeli űrhajó működése sem hághatja (egészen) át a fizika törvényeit…

A történet kezdetén az Explorator már több, mint másfél évtizede úton van idegen világok felé.
Bár úgy terveztem, hogy a kész rajzokkal lépek majd csak ki Nyájas Olvasóim elé, szerencsésebb lenne, ha a történet főszereplőit mindannyiunk kollektív emlékezete keltené életre. Ehhez várom – és nagy-nagy köszönettel veszem – a Mikrobi-rajongók javaslatait – a töprengéshez és továbbgondoláshoz pedig fogadjátok szeretettel az első vázlatokat…

Vajon találkozik-e ez az ábrázolás azzal a képpel, melyet a többi Mikrobi-rajongó őriz magában? Kiderül a folytatásból – Krrrr! Krrrrr!