Az ember a sombrero mögött: képregényen tér vissza Adam Bahdaj kalandos világa

 

Adam Bahdaj (1918–1985) a 20. századi lengyel irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója volt: író, költő, forgatókönyvíró, újságíró és műfordító, aki különleges szerepet játszott a lengyel–magyar kulturális kapcsolatokban is. Számos könyve megjelent magyarul, két művéből pedig adaptációs képregény is készült - A fekete sombrero 1982-ben Fazekas Attila rajzaival kelt életre.

Zakopanéban született, a Tátra közvetlen közelében, amely nemcsak gyermekkorának helyszíne, hanem egész életművének egyik legfontosabb inspirációs forrása lett. A hegyek világa – a szabadság, a mozgás, a kaland és a veszély egyszerre – mélyen beépült képzeletébe, és későbbi műveiben is visszatérő atmoszférát teremtett. Fiatal éveiben a természet és a sport határozta meg mindennapjait: túrázott, síelt, sőt pilótának készült, ám egy hallásprobléma miatt le kellett mondania erről az álomról. Ez a kényszerű fordulat az irodalom felé terelte. Már korán megfogalmazódott benne az a belső bizonyosság, hogy íróvá kell válnia, és később maga is hangsúlyozta, hogy műveinek alapját saját gyermekkori élményei adják. Az emberi sorsok, a társadalmi különbségek és a morális dilemmák iránti érzékenysége már ekkor kialakult, és ez egész pályáján meghatározó maradt.

Tanulmányait Krakkóban és Varsóban kezdte, miközben hegyi vezetőként dolgozott, ám a történelem közbeszólt. A második világháború kitörése megszakította életének ezt a szakaszát. Részt vett az 1939-es lengyel honvédő háborúban, majd a legendás tátrai futárok egyikeként működött: üzeneteket vitt, embereket kísért át a hegyeken, életveszélyes körülmények között. Ezek az élmények később több művében is visszaköszönnek, például az Út a hegyeken át (Droga przez góry), a Hétkor Budapesten (O siódmej w Budapeszcie) vagy a Harmadik határ (Trzecia granica) című írásokban.

Dedikálás 1975-ben az ifjú olvasóknak

A Gestapo elől Magyarországra menekült, ahol a háború végéig maradt, és aktívan részt vett a lengyel emigráns közösség életében. Budapesten irodalmi körökhöz kapcsolódott, és itt jelent meg első verseskötete is, a Szikrák a kalapács alól (Iskry pod młota). Költészetében a természet, az emberi kapcsolatok és a modern technika képei egyaránt jelen vannak. Ugyanakkor ekkor mélyült el kapcsolata a magyar irodalommal is: fordítóként dolgozott, és különösen nagy hatással volt rá Ferenc Molnár műve, A Pál utcai fiúk. Ez a kapcsolat nemcsak irodalmi, hanem szemléleti szinten is meghatározta gondolkodását.

A háború után Bahdaj Varsóban telepedett le, és újságíróként kezdett dolgozni. Kezdetben vidéki témákkal, majd sporttal foglalkozott, ami közel állt személyiségéhez. Ez az időszak fontos szerepet játszott írói stílusának kialakulásában: megtanulta a közérthető, lendületes, olvasóbarát fogalmazást, amely későbbi prózájának egyik legfőbb erénye lett. Korai művei még részben a kor ideológiai elvárásaihoz igazodtak, például az Első rajtjuk (Ich pierwszy start) vagy a Sziklás hegyoldal (Skalista ubocz), de hamarosan megtalálta saját hangját.

Az igazi áttörést az ifjúsági irodalom hozta meg. A Félidőben 0:1 (Do przerwy 0:1) című regény új típusú hősöket mutatott be: hétköznapi, olykor nehéz sorsú fiatalokat, akik saját világukban próbálnak boldogulni. A könyv óriási sikert aratott, mert az olvasók önmagukra ismerhettek a szereplőkben. Ezt követte a Vakáció szellemekkel (Wakacje z duchami), amelyben a kaland és a rejtély egy erdei környezetben bontakozik ki, majd az egyik legismertebb műve, az Utazás egy mosolyért (Podróż za jeden uśmiech), amely egy autóstoppal tett utazás történetén keresztül mutatja be a barátság és az önismeret fejlődését.

Hasonlóan népszerűek lettek a Vigyázat! Fekete esernyő! (Uwaga! Czarny parasol!), a Százezeres kalap (Kapelusz za sto tysięcy) vagy a Vezess minket, Tolek Banana (Stawiam na Tolka Banana) című regények, amelyek mind a kaland, a humor és a nyomozás elemeit ötvözik. Bahdaj különleges érzékkel teremtett olyan történeteket, ahol a hétköznapi élet és a rendkívüli események természetes egységet alkotnak. Műveiben a kaland soha nem öncélú: mindig a jellemformálás eszköze. Hősei a nehézségek során tanulják meg a felelősséget, a kitartást és a lojalitást. Ez a pedagógiai mélység különbözteti meg műveit sok más ifjúsági regénytől. Nem véletlen, hogy könyveiből számos film és televíziós sorozat készült, és több generáció nőtt fel rajtuk.

Bahdaj életműve több tucat regényt, rádiójátékot és forgatókönyvet foglal magában. Munkásságát rangos díjakkal ismerték el, és műveit számos nyelvre lefordították - magyarul a Félidő 0:1 (1961, Móra), A fekete esernyő (1966, Móra), Az elcserélt kalap (1973, Móra), A holdfény-rend lovagja (1975, Egyetemi Nyomda), A fekete sombrero (1975, Móra), A pilóta és én (1976, Nasza Księgarnia–Móra), Pik-pok, a kis pingvin (1979, Móra) jelent meg. Képregényen a magyar közönség először a Pajtásban találkozhatott vele (Kubus a nagy detektív, 1968, rajzok Zórád Ernő), majd a Fülesben (A fekete sombrero, 1982), Fazekas Attila tolmácsolásában – ez a western témájú történet kerül most füzet formájában újra az olvasók kezébe.

Bahdaj életművének kevésbé ismert, de nagyon izgalmas szeletét alkotják a vadnyugati témájú regényei, amelyekben az amerikai prérik világa jelenik meg – természetesen a szerzőre jellemző erkölcsi és kalandos megközelítésben. Ezek a művek nem klasszikus „pisztolyos westernként” működnek, hanem sokkal inkább ifjúsági kalandregények, ahol a hangsúly a jellemformáláson, a barátságon és a becsületen van.  A Kansas City felé (W stronę Kansas City, 1969), A fekete sombrero (1970) és a Bátor Ken Coloradóból (Dzielny Ken z Kolorado, 1973, diafilm) című történetek lazábban kapcsolódnak egymáshoz, de közös tematikát alkotnak. Ezekben a művekben a vadnyugat inkább érzelmi és erkölcsi térként jelenik meg. A cselekmények középpontjában olyan motívumok állnak, mint a természet és az állatok – különösen a lovak – iránti szeretet, valamint a becsület és barátság kérdése.

Halála évében jelent meg A Dan Drewer és az indiánok (Dan Drewer i Indianie) című regény középpontjában egy tapasztalt vadló-befogó áll, aki a Pony Express futárszolgálatába lép. A történet egyik fő feszültségforrása egy titokzatos, „sárga küldemény”, amelyet valakik mindenáron meg akarnak szerezni. A regény így egyszerre működik kalandtörténetként és krimiként, miközben bemutatja a vadnyugat veszélyes, kiszámíthatatlan világát. Bahdaj itt is a személyes helytállásra helyezi a hangsúlyt: a hősnek nemcsak a természeti és emberi veszélyekkel kell megküzdenie, hanem saját döntéseinek következményeivel is. A szereplők nem egyszerűen kalandorok, hanem fejlődő személyiségek, akik a megpróbáltatások során tanulják meg, mit jelent felelősséget vállalni önmagukért és másokért.

Bahdaj öröksége abban rejlik, hogy képes volt hidat teremteni a valóság és a kaland, a humor és az erkölcsi tanulság között. Olyan irodalmat hozott létre, amely nemcsak szórakoztat, hanem formál is – és amely ma is élő része az európai ifjúsági kultúrának. Művei új kiadásban ma is megjelennek, A fekete sombrero folytatása pedig fia, Marek befejezésével 2024-ben került kiadásra Lengyelországban.

A képregény a V26 Kiadó a Fazekas Attila füzetek 4. részeként jelent meg. Megvásárolható a Visegrádi utca 26. szám alatti V26 képregényboltban, vagy megrendelhető a Képregénymarket webáruházból.