Minden Mikrobi-rajongónak az ismert Univerzumban - és túl azon...
1969 júliusában Mikrobi és a holnaplátók címmel új, tudományos-fantasztikus rádiósorozat kezdődött a Magyar Rádióban. Szerzője Botond-Bolics György (sz. 1913), a Móra kiadónál az ötvenes évek végétől megjelenő első magyar sci-fi regényciklus írója, rendezője László Endre volt.
Gugi Sándor, 1960
|
Botond-Bolicsról a Magyar Scifitörténeti Társaság honlapján találunk egy rövid méltatást. A jogot végzett, majd mérnöki oklevelet
szerzett fiatalember 1960-ban lett a szakszervezeti kiadó, a Táncsics szerkesztője.
A Táncsics és a Művelt Nép sok éven át kitartó közös vállalkozásába, a
munkahelyeken beszerezhető „fekete-fehér” előfizetéses könyvsorozatba ő „csempészte be” a sci-fi műfaját. Írt műszaki
szakkönyveket, tudományos-népszerűsítő kézikönyveket és útmutatót a Volkswagen gondozásához. Utolsó könyve, az Orbitron-terv
halála (1975) után több, mint egy évtizeddel jutott csak el az olvasókhoz. Legismertebb
„műve” mégis alighanem Mikrobi volt, akire legtöbben persze nem a rádiójátékokból,
hanem az 1975-ben indult rajzfilmekből emlékeznek. Pedig hát a
rajzfilmnek nem sok köze volt a sok éven át igen népszerű rádiójátékhoz...
Sebők Imre, 1964 |
1969 a magyar sci-fi történetében
feledhetetlen esztendő volt. Egy évvel korábban mutatta be a televízió az első – még hozzá kapitalista! – tudományos-fantasztikus sorozatot, az Oriont – a történet
képregény változata ekkor már a Pajtásban volt olvasható. A Fülesben
ekkor fut Kuczka története alapján, Zórád rajzaival A négy békeszerető
földlakó. A Táncsics-Művelt Nép sorozatban megjelenik a Kulin-Fábián (Q. LYN G. – F.A. BIAN) szerzőpáros
Az ellentmondások bolygója című könyvével együtt Botond-Bolics
elgondolkodtató regénye, Redivivus tüzet kér. Asimovval - A halhatatlanság halála - elindul a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozata – a rádióban pedig Mikrobi.
Gugi Sándor, 1966 |
Akiért – nyugodtan mondhatom –
egész generációnk lelkesedett. A harmadik évezred vége felé játszódó sorozat –
ez akkoriban aligha tudatosult bennünk - érdekes jövőképet rajzolt. A
főszereplők közül többen – Igor kapitány, Irina asszony – jó szovjet emberhez méltó neveket viseltek. Botond-Bolics nyilván úgy
spekulált, hogy kultúrpolitika cenzorai
egy ifjúsági rádiójáték-sorozat iránt a szereplők listájánál mélyebben nem fognak
érdeklődni, s ennyi elég is ahhoz, hogy megállja a politikai korrektség próbáját – igaza lett.
Sebők Imre, 1964 |
Pedig a Világállam, amit a szerző az egy
évezreddel későbbi jövőbe képzelt minden volt, csak szocialista nem. Lakói –
kötelességtudóan – ugyan a standard világnyelvet, az eszperantót beszélték, vezetői
humanisztikus elveket vallottak, ám a háttérben egy XVIII. századi birodalmi és gyarmati
ethosz állt. A történet kezdetekor tizenéves ikerpár Edda és
Mark „kezi'csókolmmal” köszön Apukának. Szüleik, Mikrobi alkotói - Maronék - felvilágosult, nemes lelkű és jó indulatú Nagy Fehérek a vadak (mindenféle
földön kívüli lények) között. Mindenható urai robotjaiknak, akik illő módon
alázattal „gazdának”, „uramnak" szólítják őket. A történet azonban kellően szórakoztató, fordulatos és izgalmas
volt ahhoz, hogy nagyobb fejtörés nélkül is lebilincseljen bennünket – s egyben
sokakban felkeltse az érdeklődést olyan régi és új tudományok iránt, mint a
csillagászat, az asztrofizika, az asztronautika vagy éppen az exobilógia.
Korcsmáros Pál, 1966 |
És ez az elkötelezettség
tartósnak bizonyult: Mikrobinak oly sok évtized után is szép számmal vannak
rajongói. Próbáljuk összegyűjteni a sorozat epizódjait, rekonstruálni a
történetek sorrendjét, a stáblistákat, a csak az igazi fanok számára fontos
részleteket. És kitalálni, milyennek álmodhatta meg Botond-Bolics a történet
szereplőit – az embereket, az űrhajókat, az idegen bolygók szülötteit, s persze
magukat a változatos helyszíneket.
Endrődi István, 1973 |
Botond-Bolics a kor itthon
jellemzőnek mondható „sci-fi látványvilágában” gondolkodott – nem is tehetett
volna másként. Az űrhajó ekkor még űrrakéta volt, mely nem csak a
csillagok között szállította utasait, hanem landolni is tudott idegen bolygók
felszínén. A belső formák íveltek, lágyak, a műszerek, gépek kezelő felületén
tárcsákat és kallantyúkat látunk, a képernyők a Tisza vagy Kékes televíziók
képcsöveinek sokszorosra nagyított változatai. Zórád, Gugi, Korcsmáros, Sebők és
Endrődi korabeli illusztrációi bepillantást engednek ebbe a világba - minden
eredetiségre törekvő ábrázolásnak ehhez a látványhoz illik igazodnia.
És a sorozat tényeihez, persze.
Az első vázlat: Edda és Mark itt még „civilben”, inkább csak a Mikrobihoz való arányosítás miatt kerültek a képre. |
Mikor elhatároztam, hogy
megpróbálom – rajzban – újra életre kelteni a történet alakjait, olyan
utalásokat, leírásokat kerestem az egyes epizódokban, melyek segíthetik
megjelenítésüket. Mikrobi, a csupaagy mikro-roboter kicsi – „kis gazdáinak” a
derekáig sem ér. Hat „csápja” van, melyekkel bármely felszínen könnyedén képes mozogni. Vízálló, tehát szigetelt – bár a nedves közeget nem szereti.
Fején két fül – hang-érzékelő
fonoreceptorai. Kenyéradó gazdám, a Műegyetem szelleme arra kötelez,
hogy a műszaki tényeket se hagyjam figyelmen kívül – ahogy a mérnöknek is igen
kiváló Botond-Bolics sem tette. Mikrobi hexapod robot, melynek sajátos
felfüggesztése és mozgása van, ezért aztán a csápok egyes részelemei sem
kapcsolódhatnak akárhogyan egymáshoz. És persze még egy képzeletbeli űrhajó
működése sem hághatja (egészen) át a fizika törvényeit…
A történet kezdetén az Explorator már több, mint másfél évtizede úton van idegen világok felé. |
Bár úgy terveztem, hogy a kész
rajzokkal lépek majd csak ki Nyájas Olvasóim elé, szerencsésebb lenne, ha a
történet főszereplőit mindannyiunk kollektív emlékezete keltené életre.
Ehhez várom – és nagy-nagy köszönettel veszem – a Mikrobi-rajongók javaslatait
– a töprengéshez és továbbgondoláshoz pedig fogadjátok szeretettel az első vázlatokat…
Vajon találkozik-e ez az ábrázolás azzal a képpel, melyet a többi Mikrobi-rajongó őriz magában? Kiderül a folytatásból – Krrrr! Krrrrr! |