Letérdelt-e Moszkvában az orosz elnök a kínai előtt?

Új fenyegetés a hírek világában: a mesterséges intelligencia által generált hamis sajtófotó

Mint arra az Egyesült Államok külföldre irányuló hírszolgálati rendszerében a Szabadság Rádió/Szabad Európa Rádió mellett fontos szerepet beöltő Szabad Ázsia Rádió felhívta a figyelmet, Hszi Csin-ping kínai vezető e heti moszkvai látogatása idején egy több mint 50 000 követővel rendelkező ukrán Twitter-fiók egy olyan fotót tett közzé, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök térdel Hszi előtt, és láthatóan könyörögve fogja meg a kezét.  Jason Jay Smart, a Kyiv Post különtudósítója később retweetelte a fotót a következő felirattal: „Putyin megpróbálja meggyőzni Hszit”. A kép hamisítványnak bizonyult – ismét ráirányította azonban a figyelmet napjaink egyik zavaró jelenségére, a valós eseményekhez köthető, immár fotókkal is illusztrált hamis információk terjesztésére, mely az egyik kiváltója volt az MI fejlesztések átmeneti leállítását követelő nyílt levélnek, amit eddig közel ezer közéleti személyiség - köztük a Twitter-, Tesla-, és SpaceX-tulajdonos Elon Musk, illetve az Apple társalapítója, Steve Wozniak – írt alá.

A Szabad Ázsia Rádió a dezinformáció elleni fellépés jegyében létrehozott tényellenőrző munkacsoportja, az Asia Fact Check Lab (AFCL) megvizsgálta a fotót, s azon több, a manipulált digitális képekre jellemző hibát talált, amelyek megerősítették, hogy az állítólagos felvétel (aminek nyilvánosságra hozatalára egyébként még a két elnök személyes találkozójának megtörténte előtt került sor) egyszerű hamisítvány. Sem az állítólagos találkozó helyszíne, sem a résztvevők hajviselete, öltözete, cipője nem egyezett a valósággal, a hamisítványról fontos részletek hiányoztak – például az igazi találkozón Putyin elnök órát viselt, a fake képen pedig nem. Hasonló következtetésre jutott a France24 elemzése is.

A jelenség, hogy különböző megfontolásokból ismert politikusokról, művészekről hamisított fotókat tesznek közzé az Interneten, nem új, a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű, egyszerűen használható, ingyenes alkalmazásainak robbanásszerű elterjedésével azonban láthatóan szintet lépett. A közösségi médiában futótűzként terjednek az egyes felhasználók által létrehozott, aktuális hírekhez kapcsolódó hamisítványok (például a Twitteren március 20-án megjelent, Donald Trump volt amerikai állítólagos New York-i letartóztatását bemutató képek), melyeket egyre kifinomultabb és széles körben hozzáférhető, mesterséges intelligenciával működő képgenerátorok segítségével állítanak elő. E képek célja lehet egy-egy közszereplő lejáratása, mint Tajvanban a politikusokról készült hamis pornográf felvételek esetében, ahol erre válaszul a deepfake elleni törvény megalkotása is napirendre került, de irányulhatnak összetettebb, kifinomultabb, esetlegesen kormányzati célokra, vagy egyszerűen hangulatkeltésre, a félelem felkorbácsolására is, mint az ukrán városok feletti atomfelhőkről készült álfelvételek. 

Bár a fotók manipulálásának és a hamis képek létrehozásának képessége nem újdonság, a Midjourney, a DALL-E és mások által készített mesterséges intelligenciával működő képgeneráló eszközök használata egyszerűbb. Gyorsan, tömegesen képesek valósághű képeket generálni – részletesen kidolgozott hátterekkel együtt - alig több, mint a felhasználóktól származó egyszerű szöveges utasítás alapján. A legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, az arlingtoni székhelyű Public Broadcasting Service (PBS) tudósítása szerint félretájékoztatási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ezek a képek már egy új valóság előhírnökei: a hamis fotók és videók hullámai a nagyobb híreket követően elárasztják a közösségi médiát, és a társadalom számára kritikus időszakokban keverik össze a tényeket a fikcióval.

„A válságesemények során ez valóban növeli a zajt. Növeli a cinizmus szintjét is” – mondta a PBS-nek Jevin West, a seattle-i Washingtoni Egyetem professzora, aki a félretájékoztatás terjedésével foglalkozik. „Az ember kezdi elveszíteni a bizalmát a rendszerben és a kapott információkban.” Bruce Scheider, Harvard Egyetem Berkman Klein Internet és Társadalom Kutatóközpontjának munkatársa szerint a mesterséges intelligencia olyan eszköz, amely segíthet az embereknek gondolataik leírásában, képi fordításában. „Ez jó a társadalomnak, jó a demokráciának. Ahol ez rosszul sül el, az az, ahol az embereket kiszorítja, ahol milliónyi hamis ember jelenik meg hamis véleménnyel, ahelyett, hogy milliónyi valódi ember használná ezeket az eszközöket, hogy jobban kifejezze magát, ami nagyszerű dolog lenne a társadalom számára.”