A szép hagyományokkal rendelkező
magyar történelmi képregény sajátos módon alig-alig büszkélkedhet a 48-as
forradalom és szabadságharc korába vezető történetekkel. A török korban vagy a
Rákóczi-szabadságharc idején játszódik a legtöbb és egyben legemlékezetesebb opus.
Zórád halhatatlant alkotott A
Tenkes kapitányával,
Korcsmáros az
Egri csillagokkal.
Sarlós Endre is sok szép történetet jegyzett.
A hagyományt ma már csak
Fazekas Attila folytatja, akinek –
s persze az általa minden vihar dacára életben tartott Botond magazinnak - hála a honfoglalás
korából és a magyar történelem korai szakaszai s a kései középkor, kora újkor
világa egyaránt megelevenedett.
 |
| A történet a Pilvax kávéház előtt,
1848. szeptemberében veszi kezdetét |
Kiss Feri a magyar történelmi képregényről írott, míves munkája sorra veszi a szerzőket és alkotásaikat,
de bizony 48-as történetekről – kevés kivétellel – ő sem tud számot adni. S
csakugyan: Korcsmáros
A kőszívű ember fiaiból készült adaptációján, s
Fazekas Attila egy, a március 15-i események krónikáját bemutató munkáján
kívül inkább csak
Podmaniczki Ferenc és Esztergomi László nevéhez
köthetők – általam is ismert - „48-as
képregények” – még Zórád életművét is „nagyítóval kell átkutatni”, hogy ebből a
korból származót találjunk.
 |
| Jellasics Kilitiben ütötte fel
hadi szállását: ide érkezik Noszlopy, hogy az ellenség tervét kikémlelje |
Cs.
Horváth Tibor saját története alapján Zórád a hatvanas évek elején a Pajtás számára megrajzolta a „legbátrabb
ember”, az első magyar kommandós, Noszlopy Gáspár kalandjait. Noszlopy
eredetileg jogászember volt, ügyvéd, aki azonban 48-ban a somogyi népfelkelők
parancsnokaként vakmerő haditetteket hajtott végre. A történet katonai
pályafutása diadalmas szakaszát mutatja be csapatai a 49. május 1-i kaposvári
bevonulásáig. A világosi fegyverletétel után ő gerilla csapatával tovább
folytatta a harcot – a császáriak végül 1852-ben fogták el, s a következő évben
kivégezték. Emlékét azonban sokáig őrizték az 1849 és a kiegyezés utáni Magyarországon. Somogyban
ma is nagy tisztelet övezi nevét, melyet Kaposvár egyik leghíresebb középiskolája
is visel.
 |
| Kossuthnál, Debrecenben: Noszlopy
átveszi a Dunántúl kormánybiztosává való kinevezését |
A történet a Pajtásban való első
megjelenése óta nem látott újra napvilágot, pedig érdemes a figyelemre:
Zórádtól megszokott pontossággal mutatja be dicsőséges napok helyszíneit,
főszereplőit, s Noszlopy szűkebb pátriája, Somogy tájait-vidékeit. A történet izgalmas
és látványos, Noszlopy életének valós eseményein alapul – csak itt-ott „színezte
ki” az írói fantázia. A 12 oldalból álló képregény némely lapjai elvesztek az
évek során. Ami megmaradt, Zórád a hetvenes évek derekán az én őrizetemre bízta. Méltóbb napot nem találhatnék arra, hogy a hősök emlékét, történelmünk e fényes napjait megidézve egy részletét most a nyilvánosság elé tárjam...
 |
| A történet záró oldalának egy
részlete: ahogy az újságban megjelent… |
 |
| … és az eredeti Zórád-rajz képe |
