Ha az ember a magyar ifjúsági
irodalom egy olyan alkotásából próbál ihletet meríteni, melyben
kizárólag fiúk fordulnak elő, s azután ebből próbál lányok
főszereplésével játszódó
történetet keríteni, előbb-utóbb komoly problémával szembesül.
Valódi, hús-vér fiúk - tesók és szerelmek, jók és gonoszok, barátok
és bajkeverők - nélkül a sztori nem működik. A
karakter-tervezés folyamatában most jutottam odáig, hogy őket is bevonjam a
történetbe.
A rajzok egy része ismét „tábori”
körülmények között, a Szintézis Sárkányünnep-hétvégéjén készült. Már az
érkezéskor sikerült egy nagyszerű embert megismernem: Hervay Tamást, a
magyarságtudomány magisterét, a „lélekemelgető” táltost és gyógyítót, az ősi titkok
őrizőjét és elevenen tartóját.
A tudásért, így a Mester, ahhoz
kell fordulni, aki azzal rendelkezik. Nem az illető kora, végzettsége, tenger papírja vagy
épp azok hiánya számít, hanem az, hogy a tényleg birtokában van-e annak
az ismeretnek, amit szeretnénk megszerezni – s ha szépen kérjük,
hajlandó lesz-e azt megosztani velünk.
Itt, a Sárkányünnepen alkotó
társat találtam: Molnár Laura személyében egy olyan ifjú hölgyet, aki
sokat, nagyon sokat tud a manga világáról, s aki – mint ahogy arról a fenti kép tanúskodik - tehetséges grafikusként maga
is rajzol történeteket. A Gál utcai fiúk „végső” formájukat már az ő
segítségével nyerik majd el: most a részletes személyiség-profilok és az egész
alakos karakter-tervek kidolgozása következik.Valahogy így...