99 éve, 1927. április 17-én született Barscson Örsi Ferenc író, akinek a magyar filmtörténet leghíresebb, legnézettebb televíziós sorozatát köszönhetjük. A Tenkes kapitánya története nemcsak filmen és regényben élt tovább: képregényváltozata előbb 1970-ben az NDK-ban jutott el a Frösi című ifjúsági magazin olvasóihoz, jóval azelőtt, hogy Magyarországon ismertté vált volna.
Életútját már fiatalon megtörte a történelem: gimnáziumi tanulmányait
csak 1946-ban fejezhette be, mivel hadapródként a második világháború során
hadifogságba került. Ezt követően jogot tanult, és 1950-ben Pécsett szerzett
bizonyítványt. Pályája elején sokféle munkát végzett, volt többek között gyógyszerészeti
laboráns, könyvelő és árupropagandista is.
Egy Hunyady Józseffel készült nagyinterjúban elmondta, hogy nem
készült tudatosan írónak, de már gyermekként szenvedélyes olvasó volt: nemcsak
a gyerekkönyveket falta, hanem szinte mindent, ami a keze ügyébe került. Anyja
és tanítónője korán felismerték benne a betűk iránti vonzalmat, s ez a
kíváncsiság később az egész világ felé fordult. Egy ideig Afrika-kutató
szeretett volna lenni, részletes terveket is készített képzeletbeli
expedícióiról, ám a háború közbeszólt. A katonásdi gyermekkori vonzalma a
valóságban keserű tapasztalattá vált: hadifogság, bolyongás, nélkülözés és
kényszerű utazások formálták, s mindebből a béke melletti mély elköteleződését
vitte magával.
A háború után újrakezdte tanulmányait, közben sokféle munkát végzett, dolgozott fizikai és irodai területen is, s közben egyre közelebb került az íráshoz. Baranyai élményeiből könyv is született, s fiatalon már pályázatokon szerepelt eredményesen. Bár magyarból nem tartotta magát kiemelkedőnek, sokat olvasott, különösen a történelem érdekelte, és ez az érdeklődés fokozatosan írói hivatássá érlelődött benne. Fontos fordulópontot jelentett számára a pécsi irodalmi közeg és Csorba Győző biztatása, aki szigorú kritikával, de valódi mentorálással segítette elindulását.
1954-től fordult érdeklődése egyre határozottabban az irodalom és a sajtó
világa felé: a pécsi rádióstúdió munkatársa lett, emellett a Dunántúl című
folyóiratban publikált riportokat, elbeszéléseket és egyfelvonásos drámákat. Kezdetben
inkább a színpad vonzotta: úgy érezte, a történeteit először drámában
tudja megszólaltatni. Az 1950-es években több színpadi és televíziós munkával
hívta fel magára a figyelmet. Később a Pécsi Nemzeti Színház
segédrendezőjeként és dramaturgjaként dolgozott, s ekkor jelentek meg első
jelentősebb művei is. Korai sikerei közé tartozott az Az utolsó pillanat,
A pékinas lámpása és az Ephesiai akció.
Regényei, drámái és tévéjátékai közül az évtizedek során több nagy sikert
aratott, köztük a Princ, a katona, a Négyen az árban, a Zrínyi.
A Tenkes kapitánya lett legismertebb alkotása: az 1963-ban készült,
1964-ben bemutatott 13 részes fekete-fehér televíziós sorozat a Magyar
Televízió első és egyik legsikeresebb filmsorozata lett. A történetet Örsi
Ferenc ifjúsági regényként és képregényként is feldolgozta. Munkásságát több díjjal ismerték el,
köztük a Szocialista Kultúráért-díjjal és a József Attila-díjjal. 1994.
augusztus 13-án halt meg Budapesten.
A Tenkes kapitányából képregényes formában először egy mai szóval spinoffnak
nevezett melléktörténet jelent meg Pajtásban,
1966-ban. Sorozat az NDK-ban is nagy sikert aratott, a nagy példányszámú
gyermeklap, a Frösi – mely rendszeresen közölt magyar alkotóktól képregényeket –
1970-ben döntött úgy, hogy sorozat formájában havi 2-2 oldal terjedelemben
megjelenteti. 1970 augusztusában jelent meg az első rész – Örsi a német
olvasóknak írott köszöntőjével, melyben a sorozat keletkezésének körülményeit
mesélte el, amit teljes terjedelemben, magyar fordításban adunk közre.
Kedves „Frösi”-olvasók! Kedves Tenkes kapitányának barátai az NDK-ban!
Ezen a nyáron a Frösi arra kért, hogy Tenkes kapitányának
történeteit dolgozzam át számotokra képes történetek sorozatává.
Örömmel mondtam igent, hiszen tudom, milyen figyelemmel kísértétek a
filmet a német televízióban. A televíziós vetítés azonban elmúlik, a nyomtatott
képes történet viszont megmarad, és újra meg újra kézbe vehető.
Bizonyára benneteket is érdekel, hogyan született meg Tenkes
kapitányának története.
Évekkel ezelőtt Pécsen éltem, ebben a Jugoszlávia határához közeli
magyar városban. A fiam esténként tornára járt, én pedig utána rendszeresen
érte mentem. Egyik nap váratlanul megkérdezte tőlem: „Apu, nem tudnál másmilyen
lenni?” Nagyon meglepett ez a kérdés, és egy darabig mindketten hallgattunk.
Végül elmagyarázta, mire gondol. Azt mondta, hogy János apukája orvos, Judité
teherautósofőr, Piroskáé rendőr. De ha őt kérdezik, mit csinál az apja, mit
felelhetne? Hiszen én egész nap az íróasztal mellett ülök, pipázom és papírokat
tépek szét. Mit mondjon hát a barátainak?
Az ember, még ha nem is vallja be szívesen, apaként mindig egy kicsit
hiú, és szeretné, ha a gyermekei büszkék lennének rá. Engem is mélyen
elgondolkodtatott a fiam kérdése. Még később is ezen töprengtem, amikor már
otthon voltunk, és ő a húgával átment a szomszédokhoz, hogy megnézze az aznapi
tévéfilmet, a Robin Hoodot. A gyerekek ezután lelkesen jöttek haza, és
izgatottan mesélték Robin Hood legújabb hőstettét, azt, hogyan járt túl a
gazdagok, a nép elnyomóinak eszén. Ez a lelkesedés azon az estén újra erősen
megérintett. Előbb a fiam kérdése, aztán a Robin Hood iránti rajongás — egy
olyan hős iránt, akit egy távoli, idegen író teremtett meg.
Ekkor úgy éreztem, ezen változtatnom kell. Mielőtt a gyerekek elaludtak
volna, odamentem az ágyukhoz, és mesélni kezdtem nekik egy történetet, amelyet
én találtam ki: a Tenkes kapitányáét, aki a magyar nép szabadságáért
küzd az osztrák hódítók ellen. Sokáig meséltem nekik azon az estén, és a
gyerekek egyszerűen nem tudtak betelni vele. Akkor határoztam el, hogy ezt a
történetet nemcsak nekik, hanem minden gyerek számára megírom.
Másnap reggel hozzá is láttam a munkához. 1962 decemberére
elkészült a kézirat, amely ezer oldalt tett ki. 1963-ban pedig
megkezdődött a televíziós filmsorozat forgatása Siklós várában, nem
messze Pécstől. A rendező és a színészek idővel a barátaimmá lettek. Nagy
szeretettel és lelkesedéssel dolgoztak a filmen, ezért ma már nyugodtan
mondhatom: az ő munkájuk révén Tenkes kapitányának minden barátja az én
barátommá is vált.
Most pedig ti is újra átélhetitek Tenkes kapitányának történetét,
mégpedig képes formában, kifejezetten nektek. A neves magyar rajzoló, Zórád
Ernő képekben is életre kelti majd ezt a világot, így a történet számotokra
még gazdagabb, még élményszerűbb lehet.
Azt kívánom nektek, hogy sok örömötöket leljétek benne, és legalább
akkora lelkesedéssel olvassátok és nézzétek, amekkora szeretettel én megírtam.
Örsi Ferenc
